Van az a gyakran használt modern megfogalmazás, miszerint "off-on" vagyok. Van aki így értelmezi, van aki úgy, de a lényege szerintem egy és ugyanaz.
Olyankor kikapcsol az ember agya. Ezt mindig előidézi valami. Egy személy, egy esemény, vagy akármi más, ami az ember életében fontosnak volt nyilvánítva.
Szerintem olyankor hasonlít az ember legjobban egy ilyen élőhalottra. Csak épp maszka nincs rajta.
Aztán mindenki kérdezi, hogy mi a baj... de te nem tudsz válaszolni. Egyszerűen azért, mert annyira szugerál egy ilyen negatívitás, amit a személy vagy esemény idézett elő, hogy á, inkább hagyjuk az egészet.
Vagy talán azért hagyod, mert túl bonyolult, (vagy elmondani sem tudod), mivel annyira uralmába kerít a fentebb említett állapot.

Még mindig nem lettem teljesen "on"... azért tűnhet szétesettnek az erőlködő gondolatmenetem.
De mindig van "restart" gomb, amit néha muszáj megnyomni, még akkor is, ha azután nem indul újra rendesen rendszer.
Viszont ha mégis szétcseszed az operációs rendszered, telepítsd újra, azaz felejts. Csak találd meg a megfelelő szakit.
Sok sikert mindenkinek, aki a cipőmet hordja.