kész lett, ez lett...

felismerés

Sokszor van, hogy felismerek valami olyat, amiről azelőtt nem tudtam, hogy felismerésre vár... független attól, hogy sokszor libegett a szemem előtt.

Olyankor, mikor rájövök, nagy teher zuhan alá a szívemről.

Holnapra tervezem, hogy elkezdem életem eddigi legnagyobb rajzát. Már meg van a terv( és ha jól sikerül) a helye is. Majd lesz fotó róla, ami talán ide is felkerül, mert már most büszke vagyok rá. Persze ennek a büszkeségnek az érzete lehet szép lassan elmászik majd, mivel hajlamos vagyok elégedetlenkedni. Semelyik rajzommal sem vagyok elégedett és egyik írásommal sem... Tudom a problémát, felismertem. Kezelem ám, csak nem minden kezelésnek százszázalékos a hatása.