• Szerintem meg... (legalábbis arra jöttem rá ma reggel), hogy a dolgok tök spontánul keletkeznek. Hülyeség ez az "azért vannak dolgok, hogy tapasztaljunk, megerősödjünk" duma. Pont olyan az életünk is, mint az ha látsz tegyük fel két azonos számból álló rendszámú autót elhaladni magad előtt. Tehát az sem volt megrendezve, vagy ilyesmi. Csak úgy alaklult, spontán dolog.
• 
  

  És ez az Isten létezik dolog is érdekes. Csomó értelmetlen dolgot csap oda eléd, aztán te kezdj velük valamit. És mindig ugyanazt. Ha ámítod magad arra jutsz, hogy így próbál megerősíteni, de fenéket .... spontán csak szerencsétlen vagy.
• 
  

  Tehát ha full realistán nézed a dolgokat, rájössz, hogy minden csak ámítás. Saját magam ámítod, mert reménykedsz. Azt hiszed, hogy valami felsőbb erő koordonálja a mozgásaid, de ez nincs így. Ha Isten létezne legalább egy csöppnyi jót adna, hogy azért néha érezd is, hogy nem volt értelmetlen a földkaparásod.
• 
  

  Ez olyan mint az Univerzum ... az emberek kitalálták, hogy valami felsőbb erő pottyantotta, mert a buta, balga ember nem gondol bele abba, hogy csak kémiai reakciók sorozata az egész. De ha már gondolkodsz, akkor máris ott az ésszerű magyarázat, miszerint az ősrobbanás nem is olyan véletlen, és sokkal realisztikusabb magyarázat, mint az, hogy Isten 7 nap alatt kitálalt mindent.
• 
  

  Persze most felmerülhet az a kérdés, hogy lehet az ősrobbanás Isten műve ... nem tartom kizártnak, de nem is hiszek benne.
• 
  

  Ja, és még valami(és ezzel befejezem a mai filozófiámat).... oké, hogy megtapasztaljuk Isten jelenlétét, de péládul arra is van magyarázat, hogy emberek meggyógyultak különféle ilyen vallási szertartásokon. Kicsi az esélye, hogy épp akkor következik be a szervezet önmeggyógyítása, de nem lehetetlen. Ez sem csoda, csak a szervezet reakciója az esetleges támadások ellen, mert ugyebár mindenkinek van immunrendszere.
• 
  

  Tehát a megtapasztalások is lehetnek ilyen véletlenek, mivel az ember, mikor szüksége van vígaszra, keresi azt, és meg is találja, mert ő, saját maga odagenerálja az életébe.

"Meg leszel mondva,
ki leszel dobva a szemétdombra,
ott lesznek az egerek,
Kirágják a beledet."

De jönnek a macskák és megeszik a farkát.

Érdekes rímcsata.
 Egyébként ez a vers egyik munkatársam inspirációja, akit naphosszat szapultam különféle banális belekötésekkel.
Aztán megnyilvánult az én spontán "rímképességem" is, ami mondhtani kellemessé tette a napot.
Csak ne mennének el emberek, akikhez közel kerültél. Olyan rossz, ahogy látod, hogy csak 3 - 2 - 1 nap van még hátra a távozásáig.
Picit olyan mint a halál. Tudod, hogy eljön... csak annyi a különbség, hogy itt van fogalmad hányat kell aludni addig.
Semmi sem lesz már a régi. Még a szobám sem az elkövetkezendők után. Csak ne legyen az, hogyha netalántán annyi az egész megpróbálok nem kombinálni dolognak, akkor nem lesz a szobám az a tipikus valami, ami mindig egy adott kombinációra emlékezteti az embert.

összefoglalva

Picit elálomvilágosodtam. Mióta hazajöttem, azóta. Olyan kizártam a külvilágot dolog ez, bár így is hatással volt az, nem kis szinten.
Az amúgyis érzelemdús és katarzisokkal teli időszakomat fokozták az itthoni problémák is. Bár ma végre sikerült kiadni magamból valamilyen szinten, szóval talán jobb... csak túl frissek az emlékek, élmények, emberek és minden. Picit még érzékeny vagyok, de néha magamra sem ismerek, annyira kikapcsolok. Olyankor csak jár a fantáziám, átélek, kitalálok dolgokat. Meg vannak dolgok, amik lefoglalnak.
Például ez itt:

... meg az, hogy újra elővettem Albert Camus: A pestis könyvét. Már talán két éve kínozzuk egymás a könyvvel. És nem azért, mert nem fog meg a témája ...csak nem  tudom. Nem volt időm olvasni? .... nem hiszem, hogy nem lett volna. Sőt most még kevesebb van, mint volt, és mégis olvasom. 

Szóval a leglogikusabb következtetésem az, hogy kell valami, ami más. Valami más is a rajzoláson és az irkalapokon kívül. Mostmár csak idő kéne. Mondom én ezt, akinek régebb mottója az volt, hogy az embernek arra van ideje, amire szán. Szánok is ha azt nézzük. A napi 6 vagy 7 órából, amit itthon töltök van egy kis idő is, erre meg arra is. Persze kedv szerint. Meg alváson kívül.

Node, ne felejtsem ki a fentebb említett katarktikus dologért felelős eseményt. 

Itt egy kép, ami mindent elmesél: