Remény... mi is az? Az ember önfejűsége. Az a tipikus akarat, úgymond önmagunk előtérbe helyezése, amikoris nem gondolunk arra, hogy a másik vajon mit akar. Azaz gondolunk, de valahogy úgy, hogy mi járhat a fejében? Mit érez? Nem pedig, hogy mit akar. Csak az számít mi mit akarunk. Egy ideig... aztán muszáj a másikhoz alkalmazkodnunk. Vagy neki hozzánk. Ezt az élet alakítja.
mert az Élet a legjobb rendező ;) (L)
VálaszTörlés