Úgy érzem mindenkinek két élete van. Két énje .... két személyisége. Amolyan megfelelős dolog ez ... az egyik... a másik az őszinte. A második az, amit a megfelelős részben utazók nem tudnak elfogadni. Vagy csak nem értik miért... nem rossz ez, mert így kell lennie, csak az emberben ez a kétfeles dolog hagy ezt-azt. Paranoiát, eltávolodást, mogorvaságot .... vagy csak spontán bebeszélés ez... ugye nekem, mert hát én alkottam meg ezeket a sorokat.
Ha már másnak nem, hát legyek magamnak az ő betű....

Isstenem de középpontba vágyós vagyok.