Észrevettem, hogy az ember annyira tud összpontosítani egy adott dologra, hogy emiatt bármit képes kizárni. Nálam ez tudatosan működik. Tisztában vagyok azzal, hogy  mi köt le és hogy mi az aminek le kéne kötnie.
Hogy hogyan kezelem ezt? Találok valami harmadikat, amihez nem kell nagy erőfeszítés. Ez általában a filmek.

Aztán a tegnap is pont ugyanez volt. Csak a bökkenő ott lett, hogy igencsak tanulságosnak bizonyult az a film, ami kissé erős túlzással de bűntudatot ébresztett bennem, mert olyan keveset élek, ahhoz képest, hogy olyan sok dolog van, amit szeretek.

Elvileg tanulnom kéne ebből, aztán mégis ma elővettem egy harmadik filmet, amit szinte végig untam.
Tehát már sötét is van.
Már látom előre a hetemet, és bárcsak ne lenne úgy.