Mindig, mindenki elvár valamit az új évtől. Csak talán nem valljuk be. Vagy de, legtöbbször talán mégis.
Az egésznek a lényege, hogy mindig várjuk, hogy jobb legyen. Egy ideig olyan különleges minden, hogy új év és miegymás... aztán már nem is tudod megkülönböztetni. Mindig várunk, aztán mindig ugyanaz lesz, de sohasem tanulunk.
Ez picit olyan, minthogy a feltételezett Sátán tudja, hogy neki apokalipsziskor úgyis annyi, és mégis csinálja ugyanazt ... miért nem adja fel?
Mi emberek, miért nem adjuk fel?
Mi reménykedünk... ő? ... ő is?
Remény... hmm... pont mint az emberi kapcsolatok. Vannak emberek akik iránt nem tudsz bizalmat érezni. Ez pedig azt jelenti, hogy  nem való az életedbe. Vagy nem tudom, mindenesetre furcsa dolgok ezek. Valamiért ragaszkodunk azokhoz az emberekhez is. Sosem bírtam az emberi kapcsolatokat. Egyszerűbb lenne minden ha nem lennének.